Gyermekek ellensége, a spenót
Kevés annyira megosztó zöldség van, mint a spenót. A gyerekeket a világból ki lehet kergetni már akkor is, ha csak a nevét meghallják. De felnőttnént teljesen másként nézünk rá. Rájövünk, hogy a nem csak a spenótfőzeléket lehet belőle elkészíteni, és nem értjük, hogy hol voltak ezek az ételek gyerekkorunkban.
A spenót egy egynyári leveles, száras zöldség, amelynek erős gyökere van. Az egynyári kifejezés kicsit keveset mond, mert az a jó ebben a fajta zöldségben, hogy nem csak nyáron ültethető. Ha késő télen vetjük el a magokat, akkor már a tavasz elején, ha pedig késő nyáron vetünk, akkor ősszel szüretelhetjük.
Mi általában kora tavasszal szoktuk elvetni, és szinte nyár végéig folyamatosan vannak friss, szüretelhető levelek. Arra kell ilyenkor ügyelni, hogy soha ne szedjük le egy növényről az összes levelet. Jó arány helet, ha 25-30 %-át szüreteljük le, és minig a legnagyobbakat, így kis darabszámmal is nagyobb mennyiséghez jutunk.
Ha nem akarjuk szaporítani, akkor sha ne hagyjuk akkorára nőni, hogy virágba boruljon, mert olyankor veszít az ízéből. Ha viszont szeretnénk szaporítani, akkor érdemes néhány tövet felmagzani. Emlékszem, ennek nagymamám volt a nagy mestere. Neki szinte mindig volt spenót, de sosem ültetett. Egyszerűen siklt minerülúgy időzítenie a virágzást, hogy a kiszabaduló magok újra kikeltek.
A spenót ellentmondásosságát erősíti, hogy az alkotóelemekből sem annyi van, mint ahogy közbeszéd tartja. Bár amikor a gyerekek a Popejt nézik, akkor mondjuk nekik, hogy „nézd csak, azért olyan erős, mert sok spenótot eszik, ami tele van vassal”. Nos a levelek valóban tartalmaznak vasat, korántsem olyan mennyiségben, mint azt korábban, tévedésből vélték.
Van benne viszont B-vitamin, C-vitamin, béta-karotin és fehérje is gazdagon. Viszont a magas oxálsavtartalma miatt nem javasolt olyan személyeknek, akik vesebetegek, vagy magas a húgysavszintjük.
Én azt gondolom, hogy a hírneve ellenére sokféleképpen felhasználható, és igazán ízletes zöldség.
