Hozzávalók
-
Zöldségek
-
2 kg Káposzta
-
4 db Kígyóuborka800 g
-
2 db Sárgarépa300 g
-
1 kg Paprikafele sárga, fele piros, és egy kaliforniai
-
500 g vöröshagyma
-
Fűszerezés
-
1 tk Koriandermag
-
1 tk Mustármag
-
1 tk Őrölt kömény
-
1 tk Szemes fekete bors
-
3 dl Ecet20 %-os
-
3 dl víz
-
3 ek Cukor
-
1 tk Étkezési citromsav
-
4 ek só
-
2 g Nátrium-Benzoát
Leírás
Az ősz nem csak a természetben átmenet a nyárból a télbe, hanem a konyhában is. A feladat tehát adott, a nyár terméseit megfelelő módon konzerválni kell, hogy télre legyen megfelelő élelem. Idén elhatároztam, hogy ha már amúgy is szeretem, akkor megpróbálom magam elkészíteni a legsokszínűbb savanyúságot, a csalamádét.
A probléma ott kezdődött, hogy még sosem csináltam ilyet, de ez nem rettentett el a feladattól. Az Interneten rengeteg recept található, amelyek nagy százaléka a tartósításhoz szalicilt használ, amit természetesen már betiltottak, így valami más dolog után kellett néznem. A tartósításnak igazából egyetlen feladata van: ki kell irtani minden káros baktériumot, gombát, amitől a zöldség tönkremehet. Ennek általában két módja van, az egyik a természetesebb mód, hogy létrehozunk egy steril környezetet, és egyszerűen leforrázunk mindent, ami káros lehet, a másik pedig az, hogy megmérgezzük őket. Hát, ez egy kicsit brutálisan hangzik. Azt hiszem, én egy kicsit túlbiztosítottam a dolgot, mert ötvöztem a kettőt. Hiába, jobb biztosra menni! 🙂
Na de lássuk, hogy hogyan készült:
Lépések
1
Kész
|
Kezdetnek szépen sorban kipakoltam az alapanyagokat az asztalra. Mivel nem foglaltak sok helyet, gondoltam előveszek egy "nagy" műanyag edényt, amibe majd a felaprított zöldségeket bele tudom tenni. Nos, a káposzta felének a felaprítása után látszott, hogy bizony az edény kicsi lesz. Ekkor került a képbe a még nagyobb, sárga műanyag lavór. Ez már elegendő volt, hogy az összes zöldség elférjen benne. |
2
Kész
|
Aprítás után az egészet megszórtam 2 evőkanál sóval, hogy egy kis levet engedjen, rászórtam a fűszereket, majd az egészet jól átforgattam. Ez után elkészítettem a fűszerezést. A vízbe beleöntöttem az ecetet, hozzáadtam a cukrot, és a citromsavat, és egy alapos keverés után ráöntöttem az egészet a csalamádéra. Következett egy újabb átkeverés, ami nem is volt annyira, mert annyira azért nem nagy az a sárga lavór. :) |
3
Kész
|
Az egészet letakartam egy konyharuhával, majd félretettem 24 órára, hogy a zöldségek levet eresszenek, és egy kicsit összeérjenek. Mivel az egészet kora este csináltam, így reggel az egészet még egyszer átforgattam. Mivel a lé kiengedése után egy kicsit összeesett a csalamádé, ez már sokkal könnyebben ment, mint korábban. |
4
Kész
|
A 24 óra leteltével következett az üvegbe töltés. Ehhez megfelelően előkészített üvegekre volt szükség. Az alapos mosás és szárítás után kvázi sterilizáltam őket. Ehhez egy lábosban felforraltam kb. 2 liter vizet, majd ezzel forró vízzel átöblítettem a befőttes üvegeket úgy, hogy 1-2 merőkanál forró vizet az üvegbe öntöttem, majd a fedőt óvatosan rácsavartam, és alaposan átöblítettem. FIGYELEM! Ezt a műveletet meztelen testtel ne csináljuk, mert balesetveszélyes! :) |
5
Kész
|
Sterilizálás után a csalamádét kicsit kinyomkodva beletöltöttem az üvegekbe, majd alaposan megnyomkodtam, hogy minél több legyen benne. Ebből a mennyiségből 7 db 8 decis üveg csalamádé lett. Azért az nem olyan rossz. |
6
Kész
|
A visszamaradt lét - ami kb. 1 liter volt - felforraltam, majd a zacskón található előírás szerinti arányban hozzáadtam a Nátrium-Benzoátot, és feloldottam a lében. Azért forraltam fel az egészet, mert ezzel a lével még utolsó lépésként felöntöttem a csalamádét. Ez azért hasznos, mert lehűlés után a maradék levegőben térfogatcsökkenés jön létre, így még kevesebb esélye van azoknak az apró kis kórokozóknak. Az üvegek lezárása után az egészet egy nagy halvány lila dunsztba raktam, és így lassan kerül visszahűtésre, mielőtt az egész a kamra polcára került. |