Hozzávalók
-
Raguhoz
-
1/2 kg Szarvascomb
-
30 dkg Gomba
-
1 fej vöröshagyma
-
1 tk Őrölt bors
-
1 tk Kakukkfű
-
1 tk Bazsalikom
-
1 tk Majoranna
-
2 ek Étolaj
-
2 ek Sertés zsír
-
Tésztához
-
500 g finomliszt
-
5 db tojás
-
1/4 tk só
-
Áfonyaszószhoz
-
2 dl vörösbor
-
2 cm reszelve Gyömbér
-
1 tk Mustár
-
3 ek Áfonyalekvárérdemes olyat venni, amiben szép áfonyadarabok is vannak
-
ízlés szerint só
Leírás
A múlt héten az Interneten bolyongva találtam rá egy kezdeményezésre amely a Vigyázz, Kész, Főzz! fedőnevet viseli, és ami már nem új keletű, hiszen az 52. forduló zajlik éppen. A dolog lényege, hogy rendszeres időközönként (1-2 hónap, de ez nem szentírás) egy témagazda által meghatározott kritériumok alapján a hazai „gasztrobloggerek”, és vállalkozó kedvű konyhaördögök elkészítik az általuk megálmodott, és a témához illeszkedő ételt. Ez után a témagazda elkészít egy összefoglalót a beküldött bejegyzések alapján, így mindenki láthatja, milyen sokoldalúan értelmezhető egy adott téma.
Előkészítés
Nos a forduló témagazdája, akarom mondani háziasszonya a tisztatészta blog szerzője, és a forduló témája stílusosan Tésztafaló Erdőlakó. Az én értelmezésemben ez egy kicsit kifordult, hiszen a vége erdőfaló tésztalakó lett. 🙂 A végeredmény szarvashússal, és gombával (vagy szarvas-gombás 😛 ) töltött ravioli lett áfonyamártással. Ránézésre inkább édes fogásnak tűnik, hiszen a ravioli elrejti a húst, és csak a gyümölcsös szósz látszik elsőre a tésztán. De ahogy kettévágjuk, előtör belőle a szarvashúsos gombás ragu. Az íze pedig fantasztikus. De lássuk a receptet:
Megelőző csapásként érdemes a szarvashúst bepácolni. Erre azért van szükség, mert a vadhús rendkívül zsírszegény, köszönhetően annak, hogy színtiszta izom, mivel a vadak változatosan táplálkoznak, ráadásul igen fitt életet élnek. A pácoláshoz a húst vágjuk közepes kockákra (kb. 3×3-as darabok). Egy kis edénybe keverjük össze a borsot, kakukkfüvet, bazsalikomot és a majorannát, majd öntsünk hozzá 2 dl olajat. Azért választottam ezeket a fűszereket, mert megtalálhatók az olasz konyhában is, így gondoltam, hogy jobban illik a tésztához. Sót ne adjunk hozzá, mert elvonná a hústól a nedvességet, ami még jól fog jönni nekünk a ragu elkészítésénél. Ebbe az olajos masszába forgassuk bele a húst, és 1-2 napra tegyük a hűtőszekrénybe pihenni, hogy egy kicsit magába szívja.
Elkészítés
|
1
Kész
|
Először a tésztát készítsük el! A tojásokat üssük egy kis edénybe, sózzuk meg, és egy villával verjük fel. Ezután öntsük a liszthez, és gyúrjunk belőle egy gombócot, majd lisztezett gyúródeszkán addig gyúrjuk, amíg szép homogén tésztát nem kapunk. Tegyük egy frissen tartó fóliába, és rakjuk félre pihenni. |
|
2
Kész
|
Következő lépésként a hagymát vágjuk apró kockára, és a zsíron futtassuk meg. Azért használok ide zsírt, mert a húsból nem fog zsír kisülni, ráadásul ha bekerül a ravioliba és kihűl, akkor megdermed, és nem áztatja el a tésztát. Rádobjuk a bepácolt húst, egy kicsit megpirítjuk, majd felöntjük egy kevés vízzel. A húst addig pároljuk, amíg meg nem puhul, és szükség esetén pótoljuk a vizet, nehogy a hagyma megégjen. A cél az, hogy ne csak a hús puhuljon meg, hanem a hagyma is főljön szét, ezáltal sűrítve a szaftját. Amikor úgy érezzük, hogy a hús már majdnem megpuhult, tegyük hozzá az apróra vágott gombát. Nem baj, ha eddigre egy kicsit elfővi a levét a hús, mert a gomba ki fogja ereszteni a nedvességét, amiben tovább tud párolódni a hús. |
|
3
Kész
|
Ha a hús megpuhult (előre jelzem, hogy ez nem lesz kevés idő, vagy én vagyok türelmetlen), akkor szedjük ki a serpenyőből úgy, hogy jól lecsöpögtetjük, de a visszamaradt szaftot ne öntsük ki, mert az lesz a mártás alapja! Fontos, hogy a ragu készüljön el teljesen, mert a ravioliban már csak melegedni fog maximum. A húsos gombát aprítógéppel is "pépesíthetjük", de esztétika szakosoknak nem fog sok örömet okozni a látvány. Én inkább azt választottam, hogy fél maréknyi adagokban egy jó éles késsel apróra vágtam a húst és a gombát. Tényleg próbáljuk minél kisebb, kb. 2-3 mm-es darabokra aprítani. Ha kell, akkor több irányból menjünk át rajta. Ha kész vagyunk, akkor jön a legjobb rész: nyaljuk le az ujjainkról a húsos, gombás szaftot. Na ugye, hogy nem érdemes aprítógépet használni? :D |
|
4
Kész
|
A hús felaprítása után elkészítjük a mártást. Azért ilyenkor, mert a mártást egyszerűbb melegíteni, mint a raviolit, így frissen lehet tálalni a tésztát. A hús párolásából visszamaradt szaftot felforraljuk, majd beleöntjük a vörösbort. Ezt 1-2 percig forraljuk, hogy az alkohol elpárologjon belőle. Adjuk hozzá a reszelt gyömbért, és a mustárt, az áfonyalekvárt, majd alaposan keverjük el, és egyet hagyjuk rottyanni. Kóstolás után szükség esetén sózzuk. Ha túl sűrű, akkor adjunk hozzá egy kis vizet, ha túl híg, akkor egy kevés liszttel sűrítsük megfelelő állagúra. |
|
5
Kész
|
Elérkeztünk a ravioli elkészítéséhez. Nem az az apró szabályos forma lesz, hanem olyan igazi rusztikus darab, amiből kevés is elegendő lesz egy tányérra, így végül is esztétikusabb lesz, bár ez elég szubjektív. A tésztagombócunkat vágjuk kb. 4 felé. Nyújtsuk ki 2 mm vastagságúra. Ha valakinek van tésztagépe, akkor azzal egyszerűen elvégezhető a művelet, de sodrófával sem egy bonyolult művelet. |
|
6
Kész
|
Vágjunk 15 cm széles sávokat a kinyújtott tésztából, és egy kiskanál segítségével halmozzunk rá kis halmokat a szarvashúsos raguból úgy, hogy a halmok között kb. 2-3 cm-es távolság legyen, és a halom széle a felezővonalnál legyen. Egy ecsettel kenjük be vízzel a tészta széleit, és a töltelék közötti részeket, majd hajtsuk rá a tésztát a halmokra, és kézzel nyomogassuk le, hogy a két fél megfelelően összeragadjon. Egy derelyevágóval, vagy éles késsel vágjuk szét a halmok között, ezzel el is készültek a kis raviolik. Érdemes az elkészült tésztabatyukat belisztezni, mert ha egy kicsit nedves lenne a tészta széle a vizezéstől, akkor előfordulhat, hogy össze fognak ragadni, amit nem szeretnénk. |
|
7
Kész
|
A raviolikat forrásban lévő enyhén sós vízben 3-4 perc alatt főzzük készre. 4-5 darabot tegyünk belőle egy tányérra, és locsoljuk meg az áfonyamártással. Kicsit meglepő lesz a látvány, mert ránézésre akár édes fogást is várhat a gyanútlan fogyasztó. Ha idegenkedünk az áfonyamártástól, akkor készíthetünk egy tejszínes gombás mártást, azzal is nagyon finom fogást kapunk. |
