Közösségi kertek

A háborúk a sok pusztítás mellett néha építő jelleggel is hozzájárultak az emberiség történelméhez. Ha nem is konkrétan a háború, de azok a kényszerek, amelynek hatására az emberek megpróbálnak alkalmazkodni a helyzethez, biztos. Ilyenek a közösségi kertek is, amelyen a második világháború után alakultak ki az angolszász országokban a létrejött élelmiszerhiányt kompenzálva. Mostanra viszont eljutottunk odáig, hogy már nem csak a háborús övezetekben, hanem egy békés városban is eljuthatnak arra szintre az emberek, hogy mind az egészségükre, mind a lelki békéjükre gondolva létrehoznak közösségi kerteket.


Egyébként egy kicsit furcsa a kialakult szituáció. A falvakban, kisebb településeken kezd visszaszorulni a háztáji gazdálkodás, a fiatalok már nem annyira lelkesek, hogy az évtizedekig termő kertet műveljék. Mellette pedig a városokban megjelent az igény arra, hogy a kihasználatlan földdarabokat arra használják, hogy saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel lássa el magát egy kis közösség.

Ezek a közösségi kertek szerintem még nem az igaziak, de közelít hozzá. Azt belátják ezeknek a közösségnek a tagjai, hogy ilyen helyen tevékenykedni nem egyenlő egy termelő munkával, jót tesz a testnek és a léleknek is. Olyan közösségi terek alakulnak ki. ahol mindenki gondozhatja a saját kis parcelláját, de a közös területeket is. És pont ez az, ami miatt nem tartom még az igazinak ezeket a közösségi kerteket. Hiába van egy nagy terület, azt felosztják egymás között, és mindenki a sajátját fogja priorizálni. Ebben az is benne van, hogy ha valakinek valamilyen okból kipusztul mondjuk a sárgarépa, akkor neki nem lesz sárgarépája. Egy olyan modellben, amiben tényleg közösségi oldalról közelítik meg a termesztést, és egy fajta zöldségből csak egy parcella van, de az a méreteinél fogva képes lenne kiszolgálni a közösség tagjait, már sokkal igazságosabb elosztást tenne lehetővé. Ha elpusztul a már említett sárgarépa 15 %-a, attól még mindenkinek fog jutni belőle, persze mindenkinek egy kicsit kevesebb. Ez a szemlélet lenne igazán közösségi!

Persze kiindulásnak a jelenlegi modellek is megfelelők, bizonyítják ezt Kállai Márton, a Szabad Föld munkatársának fotói is, aki a budapesti közösségi kertekről készült fotósorozatával a Pictures of the Year International képriport kategóriájában a harmadik helyet szerezte meg!

Árnyas kert

Árnyas kert (Fotó: Kállai Márton)

Grundkert

Grundkert (Fotó: Kállai Márton)

Kelen kert

Kelen kert (Fotó: Kállai Márton)

Kerthatár

Kerthatár (Fotó: Kállai Márton)

Leonardo kert

Leonardo kert (Fotó: Kállai Márton)

Partikert

Partikert (Fotó: Kállai Márton)

Zengő kert

Zengő kert (Fotó: Kállai Márton)

forrás: index.hu


Ha tetszik a bejegyzés, akkor nyomj egy lájkot, és oszd meg kérlek, hogy ismerőseid is értesüljenek róla!