Általában két lehetőségünk van arra, hogy a téli élelmiszer utánpótlást megoldjuk. Az egyik, hogy megpróbáljuk az idénynek megfelelő zöldségfélékből fedezni az ételeink alapanyagait, a másik pedig, hogy jó előre felkészülünk, és tartósítással eltesszük a napi betevőnek valót. De mi van akkor, ha ezekre nincs lehetőségünk, mert vagy nincs elegendő kapacitásunk, vagy úgy gondoljuk, hogy mégsem élhetünk hónapokig gyökérzöldségeken, vagy szárított hüvelyeseken. Meg azért elég csábító a boltok polcain a pirosló paradicsom is.Gondolom nem okoz meglepetést, hogy általában a nem szezonális jellegű élelmiszereket nagyrészt külföldről hozzák be. Lehet most azon lovagolni, hogy elnyomja-e a külföldi dömping a magyar árut, vagy sem, és lehet azon is csodálkozni, hogy mitől annyira olcsó pl. a spanyol paprika, vagy paradicsom, még ha egy csomót kell is utaztatni.

Hát ettől:

Fóliasátrak és üvegházak Almariában

Nem rossz ugye? Szinte ameddig a szem ellát, mindenhol csak fóliasátrak, és üvegházak. És ha azt gondolnánk, hogy ez igen, így nem nehéz hatékonyan zöldséget termeszteni, akkor elárulom, hogy ez csak egy nagyon kis szelete annak, ami a Spanyolországi Almeria város közelében van. Az igazság az, hogy valahogy találtak egy nagyon jó módszert, amivel még sűrűbben lehet ezeket a fóliasátrakat telepíteni. Az pedig így néz ki:

Még több fóliasátor

Félelmetes, hogy az egész terület úgy néz ki, mint ha állandóan hó borítaná. Na, szóval ezért van az, hogy olyan olcsón lehet zöldségeket termeszteni, hogy még a szállítás sem tudja annyira megdrágítani, hogy ne legyen árelőnye. (Ha valakit érdekel, akkor ezen a linken megnézheti, hogy mekkora területen van üvegház és fóliasátor)

Persze ahhoz, hogy ez az egész hatékonyan tudjon működni, kell még egy tényező. Ez pedig a napfény. Spanyolország ezen vidékén 3000 óra körül van az éves napsütéses órák száma. Ez nem kevés! Az alábbi ábrán látszik, hogy Magyarországon csak egy viszonylag szűk területen van magas óraszám, de az sem éri el ezt a szintet.

Napsütéses órák száma Magyarországon

Ha a környezeti feltételek adottak, akkor még mindig ott van a terület kérdése. Ahhoz, hogy itthon ki lehessen elégíteni a nem idény jellegű szükségleteket, ahhoz nagyobb területen kellene művelni a fóliás gazdálkodást. A KSH oldalán elérhető 2009-es legfrissebb adat szerint Magyarországon 2000 hektár területen foglalkoznak fóliás, és üvegházas termesztéssel. Ezzel szemben Spanyolországban csak az említett területen 25000 hektáron vannak fóliasátrak. Ez iszonyatosan nagy szám, de azért még említsük meg hozzá, hogy a teljes spanyol fólia terület 2009-ben 63300 hektár volt!

Ezen számok alapján el lehet gondolkodni azon, hogy egyáltalán érdemes-e az itthon termesztett zöldségekkel belemenni egy árversenybe, mert az világosan látszik, hogy elég esélytelen. Az íz egy olyan tényező lehet, amivel érdemes versenyezni, de fóliás körülmények között azt hiszem nem lehet nagy a különbség. Egy picit úgy érzem, hogy 22-es csapdája a helyzet, mert ha igyekeznénk  a vásárlásainkkal a magyar gazdákat támogatni, akkor sem lenne elegendő mennyiség a szükségletek kielégítésére. Azt gondolom, hogy a legtöbb, amit tehetünk, hogy inkább a szezonális alapanyagok felé fordulunk, abból próbáljuk meg kihozni a legjobbat, és ami még fontos, hogy ezáltal változatosabbá tehetjük az étkezési szokásainkat is!